Kedves Olvasók, Tesó!
Eltűntem egy időre a blogból. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a nagy veteményes, az állatok és a család mellett nem is olyan könnyű blogolni, mint azt elsőre gondoltam.
De a legfontosabb, hogy az idei szélsőséges tavasz miatt szegény veteményes is szélsőségesen fejlődik.
Épphogy kibújtak a korai zöldségek a kellemesen langyos márciusi időben máris majd megfagytak 3 hétig... nőttek kicsit, aztán újta hideg és sok-sok eső. Az esőnek nagyon örülünk, de a hidegnek nem.
Komolyan elgondolkodtunk szintén természettudományos férjemmel, hogy a változó éghajlat miatt milyen kertet hozzunk létre a következő 5-10 évben.
Időközben elvetettem majdnem mindent. Végül is 20 sor krumplit vetettünk. Ez elég sok, de végülis nagy a család és mi mindent meg akarunk termelni magunknak. 5 kamasz pedig sokat eszik. 😉
Annyi ötletünk és vetőmagunk lett, hogy egészen érdekes társításokat próbálunk ki idén. Ezekről majd egy későbbi bejegyzésben fogok írni.
Időjárás.
Szegény paradicsomok belilultak a hidegben.
A paprikák meg már virágozni kezdtek a hideg özönvíz előtt... most kicsit sárgásabbak és üvegesek a sok esőtől.
Komolyan sajnálom őket.
Bezzeg a sárgarépa 1 hét alatt megduplázta magát, ahogy a krumpli és a spenót is.
Tudom, ez most egy unalmas bevezető bejegyzés lett, de holnaptól süt a nap és én már alig várom, hogy elővegyem a villámat a kertésznadrágom zsebéből és gyomláljak, lóbab állványt építsek, hagymát szénázzak, vesebabot vessek, stb. ...
Hidd el Tesó, holnaptól érdekesebb leszek!